Learning to let go…

7 Jan

– Mi a baj?
– Félek.
– Mitől?
– Hogy elveszítem…
– Akkor dugd el.
– Ez nem olyan, dolog, amit el lehet rakni.
– Akkor? Mondd el!
– Félek, hogy elveszítek egy barátot. De erről ő nem tud, hiszen tudja, ha baj van, hozzám bármikor fordulhat.
– Akkor változtass ezen!
– Nem megy. Ès mindegy is, hisz’ jól tudja: rám mindenki, mindig számíthat, akkor is, ha nem beszéltünk hetek/hónapok óta… ez vagyok én. Akit ki lehet használni, bármikor…

Dobpergés… és bumm, semmi!

6 Jan

Próbálok nagyon-nagyon érdekes dolgokról írni, de tudom, hogy megint semmiről fog szólni, mint mindig az összes bejegyzésem 😀

Lassan 2 hete vagyok itthon szünet címszó alatt, de ha lehetne, én skippeltem volna ezt a szünet dolgot. Oké, régen én voltam az, aki egyszerűen nem akart iskolába menni, mert rühellte az egészet, max. a társaságot bírta. Most itt a Hanságiba kicsit más a helyzet: a társaságot is bírom, az osztályfőnököt is meg magát a sulit is. JAG vs. Hansági – KO-val nyert az utóbbi 😀 Igazából nem tudnám megfogalmazni, hogy miért. Talán azért, mert ez a Hansági olyan lazább, nem éreztetik azt a tanulókkal, hogy ez egy elit iskola (tény és való, hogy nem az, de különb, mint Makó gimije…). Vagy lehet azért más, mert mi itt konkrétan OKJ-tanfolyamra járunk, minket már nem fognak rövid pórázon. Tudom is én, a lényeg, hogy szeretek ide járni.Oké, kicsit eltértem a dolgoktól. Szóval ott tartottam, hogy unom a szünetet. Pedig az elején vártam, hogy “ahj, de jó, majdnem 2 hét, zsír, stb.”, de így megélni hát… már szarabb volt 😀 Bár nem panaszkodhatok, elütöttem én az időt – a vége fele.

Tegnap vezettem (ez a heti egyszeri vezetés konkrétan szart sem ér, a parkolás már szarul megy, pedig 1 hónapja még remekül ment),  mentünk vásárolni meg az albérletbe. Utána még szétnéztünk a Nagyáruházban meg egy-két kínaiba, mert meg vagyok lőve a pulcsikért, de az istenért nem lehet találni… komolyan, megőrülök már 😀 De persze olyan garbó, ami láb között összekapcsolható, olyan van… hét köszi, talán 19 évesen nem vágyok már rugdalózóra. Szóval pulcsim nincs, amitől kiakadok, pedig nekem kell. Ebben a hónapban (ha kell) Szeged összes turiját, kínaiját, üzletét bejárom, és szerzek egyet. Vagy többet. Lényegtelen a mennyiség, csak LEGYEN. Ha meg nem lesz, akkor marad Szabadka. Ott még olcsóbb is ;D
Miután nem találtam, gyors kaja után mentem CInihez. Sokat dumáltunk mindenről, el is szaladt az idő. Aztán beszívtam a hazajövetelt, mert nincs 8-kor busz, hanem csak fél 9-kor este. Hát remek… ezt is megtanulhatnám, hogy mikor hogy járnak a buszok. :’)

Ma igazából nem volt semmi, egy laza balhéval indult a nap, majd miután mindenki megnyugodott, mentünk a piacra, ahol találtam EGY darab pulcsit, ami elfogadható volt. De sárga. Nem a kedvenc színem, de nem problémázok, megvettem. Legalább van egy 😀 De nem elég. Piac után mentünk mamához, ahol felporszívóztam, meg kicsit játszottam Viktorral. Nézzétek, milyen édes ahogy porszívózik! (Persze, a masina ki van kapcsolva 🙂

Keresztfiam munkában :)

Mama után hazajöttünk, kajálás és megnéztünk egy részt az Elfelejtve sorozatból, meg meg szerettem volna nézni a Segédszerkesztőnő megosztaná, de a kedves, ügyes RTL 2 jó elbaszta, miután a sok reklámjával telepakolva a filmet nem vette fel a UPC végig. Olyan negyed óra kimaradt, azt se tudom így mi a vége. Direkt nem akartam letölteni, hát köszönöm szépen, most szedhetem le…

Most pedig itt okoskodom, írkálok meg ilyesmi. És zaklatom az embereket a hülyeségeimmel 😀 Nem is nagyon tudom, hogy mit tudnék még írni, azt hiszem le is állok. Majd jelentkezek jövőhéten, vagy nem! Tshüss!

Soha többet nem iszok…!

1 Jan

Valahogy mindig megfogadom, utána sose tartom be. Először is, mindenkinek BÚÉK, remélem mindenkinek jól telt a Szilveszter meg ilyesmi. 😀 Nekem elég jól. Igaz, hogy nem ittam hűűű de sokat, de az is picit megártott 😀 Jelenleg ott tartok, hogy fáj a nyakam (bár azt lehet elaludtam), izomlázam is van (túl sokat pörögtünk) és ülve elaszom (ez meg természetes mellékhatása a bulizásnak).

Nem kell azt hinni, hogy valami flancos helyen voltunk, dehogy. Itt nálunk búcsúztattuk el az évet, Zsanival, Blankával és Szabival. Bár ő lelépett nemtom hánykor, hogy megy az IQ-ba. 😀 Utána már csak a csajokkal pörögtünk. Volt itt Gangnam Style-ra tánc meg Britney is ment meg minden szar. Olyan kis tipikus buli, mint tavaly volt. 🙂
Vicces volt, amikor megtaláltam a fényképezőm, és az első gondolatom az volt: “Csak ne legyenek awkward képek” 😀 Hát nem voltak, szerencsére.

Mielőtt Makóra jöttünk volna, átadtuk egymásnak az ajándékokat, és tökre mindenki örült. Zsani arca priceless volt 🙂

Egész nap kicsit kótyagos voltam. És még most is. Csak el szeretnék mászni tusolni, és aludni. De úgysem így lesz. Itt fogok még 3-kor is tuti ülni és filmezek. Mert idióta vagyok.
Éés megfáztam. Köhögök. Remek.

Csaponganak a gondolataim. Jobb lenne menni. Vagy nem 😀 Jó ég, szörnyű vagyok.

Boldog Karácsonyt!

24 Dec

Először is mindenkinek boldog karácsonyt kívánok! 🙂 Remélem, mindenki megkapta azt, amit szerette volna, jól bekajoltatok és ilyesmi 😀 Őszinte leszek, én nem vártam semmit karácsonyra, hiszen így is sokba fájt a jogsi, na meg szülinapom alig volt egy hónapja, szóval nem ért meglepetés, hogy igazából semmit nem kaptam a családtól 😀 Kispárna nem lesz telesírva, ez tuti 🙂 Inkább azért, hogy még mindig nincs a kezemben a pink kártyanaptár (hogy Ádám szavaival éljek 😀 ) pedig pénteken küldték az sms-t, hogy feladták… kapják be, csak két ünnep közt kapom meg 😀

a971a1be4dad11e2bb0f22000a1fbc94_7Na, akkor azt hiszem ennyit a karácsonyról. 😀 Kedves vagyok, akár a Grincs. Őszinte leszek, nem a Karácsony a kedvenc ünnepem. Túléltük a hatalmas világvégét, amivel beparáztatták a buta embereket. Volt olyan, aki elhitte, hogy itt a vég?! Most komolyan… 😀
A hetemet jól zártam, szombaton volt osztálybuli meg Márkékkal is kis ivászat, csak én nem értem célt. De nem panaszkodhatok, jól zártam a szombatot/vasárnapot. ;D

Vasárnap egész napot Cinivel töltöttem. Úgy érzem, szépen bepótoltuk a 4 hónapot 🙂 Jó volt újra együtt. Lógtunk az Árkádban, voltunk a Dóm téri karácsonyi vásárban is, meg a Libribe is beugrottunk a könyveiért. De időnk nagy részét az Árkádba töltöttük. Még mindig nem értem, hogy bírják a plázacicák a boltokba való fel-alá járkálást. Én voltam nap végére olyan mocsok fáradt… jó, mondjuk lehet az előtte lévő kimaradásom is ludas volt ebben. 😀

A mai napom nem is tudom mikor kezdődött. Olyan 10 körül keltem, azt hiszem. Kávéztam, majd segítettem a fadíszítésben. Közben dumáltam anyának az osztályomról, és megint oda jutottam, hogy valamilyen szinten csak szeretem őket – bármilyen primitívek a maguk módján. Fadíszítés után tengtem-lengtem majd ebéd, ezután meg a tabletemre ragadtam, ahol Angry Birds-öztem meg a Cut the Rope játékot nyomattam – de hát mindkettő felhúzott elég csúnyán. Nekem ilyenhez nincs türelmem 😀 Inkább Pou-zok xD
Fél 2 körül nekiálltunk muffint sütni, csináltunk vagy 60 darabot. Már a tököm kivolt 😀 Szeretem csinálni, de kicsit hisztis voltam, mert monoton volt számomra. Mikor végzetünk, irány mama és a nagy karácsonyi zabálás. 7-ig voltunk ott, majd haza és itthon megnéztem pár sorozatot, amivel el voltam maradva. De még mindig van.

Mivel senki sincs Facebook-on – mert ugye mindenkinek van élete, meg karácsonyoznak meg anyámkínja -, én meg unatkozom, így megyek és megnézem ezt a maradék Gossip Girlt. Utána meg egész este Example fogok hallgatni. F*ck it the Xmas songs ;D

Na még egyszer kellemes ünnepeket 🙂
Sziasztooook

Nem értem…

22 Dec

Miért kell eröltetni. Ez a barátság egy sz*r, semmi más szóval nem tudom jellemezni. Feladom, tököm kivan.

Ès egy emberből is elegem van. Ő is rohadjon meg.

Amikor nem tudod eldönteni, hogy sírj vagy nevess…

19 Dec

Vagy csak a don’t give a f*ck életérzés uralkodjon el rajtad. Kezdem úgy érezni, hogy rajtam már csak a Világvége segítene, de én ebben a hülyeségben nem hiszek, szóval marad a kétely.

A hét idáig a suliban elég vegyes, hol nagyon jó, hol pedig kívánok mindent és mindenkit oda, ahova. Hétfőn és kedden is az egyik srác szétterrorizált, van egy pár lila foltom, meg egy meghúzódott karom (ami azért már jobban áll), majd ma úgy beszopatott egy dumával, hogy nem igaz. Aztán meg csodálkozik, ha meg lesz neki mondva, hogy gyerekes és primitív. Persze, néha jó, ha gyerekes, de ha ezt a suliban töltött 5-6 (hanem több) órából minimum 3-ban te kapod, unalmas. Húzni kell egy határt. De nem akartam szegénynek jobban a lelkébe taposni, így is rosszul érintette (pedig nagyon finoman adtam a tudatára, nem olyan fannisan…)
Ma is, meg holnap is rendezvényre készülünk suliban. Olyan szívás, minket csicskáztatnak, és ezért még pl. “szabadnapot” sem kapunk. Ez milyen szívás már? 😦 Na mindegy, már csak 2 nap és téli szünet *-*

Szombaton (elvileg és gyakorlatilag is – remélhetőleg) megyünk bulizni. Szilvi, Márk, Szabi meg én. Huhúú, de régen voltunk így oda! Reszkethet Szeged, mert azért lehet durvák leszünk 😀 Erre talán ezt a zenét tudnám belinkelni:

Aztán… *gondol,gondolkozz* Micimackóba nyomom már 😀 11, szét vagyok agyilag hullva és már nikotinhiány is kínoz. f*ck, megyek inkább aludni :DDpusszpááá

Még élek, azt hiszem.

12 Dec

Már idejét sem tudom, hogy mikor jelentkeztem, kicsit folynak össze a napok, na meg a fene sem követi, hogy mikor mit írok. Utolsó emlékképem a boldogságtól való úszás, hogy “megvan a jogsi”. De egyelőre csak elméleti síkon van, így nem is vezethetek – sokak örömére, az én szempontomból meg bánatomra. Mi a jó istent állítanak elő másfél hét alatt egy redvás igazoláson, hogy a tanulóvezetői stádiumból kilépve beülhet a nagybetűs VOLÁN mögé, oktató nélkül? Mi tart eddig? Ha ezt valaki érti, az súgja meg nekem, mert sárkányfűs legyek, ha erre rájövök. De igazából nem az a bajom, hogy másfél hét, hisz másfél évig szoptam (erre nincs jobb szavam), de az, hogy még másfél hét, plusz 1 HÓNAP, mire megjön az a rohadt plasztikkártya… hát ilyenkor elönt a lila köd… Majdnem másfél hónap esik ki a szerencsétlen, amúgy is rutintalan pilótajelölt életéből. Nekem, ez rohadt sok idő. Miért is? Amit írtam, hogy sokáig szívtam az egész dologgal. Na meg amúgy is, nekem hullámvölgyes volt az egész, hol akartam vezetni, hol kívántam az egészet a csudába, most pedig ott tartok, hogyha a kezemben lesz az a szar (elnézést…), akkor irány az országút és Pestig meg sem állok. Bár, ebben korlátozni fog 1) a pénz 2) az időjárási útviszonyok. Szal marad a Makó-Szeged táv, amit csukott szemmel meg tudok már tenni. De csak mert istenkirályfasza vagyok. Meg ezen az útvonalon kurva gyakorlott.

Múlt hét viszonylag jó volt, bár ha azt nézzük, mégsem, mert megfáztam. Köhögés, tüsszögés. Juppi. Egyszer csak kilábalok, max. téli szünetben 😀 Emiatt maradt el a hétvégi partizásom is, bár lehet, jobb is, hogy nem mentem mert 2 hete (azt hiszem) túl jó volt az “üljünk össze, vodkázzunk és chilling out” partink.
Suliban B hét volt, azt imádom/imádjuk. Bezzeg ez az A hét. Pokol. A mai ebédfőzés kb. Gordon Ramsey – A Pokol Konyhája c. műsorával volt egyenlő. Az, hogy a tanárnő (innen csókoltatom :* ) idegbeteg, az nem gáz. De az, hogy az ő idegbetegsége rám is átragad… hát azért az zavarni szokott. Meg egész délelőtt azt hallod, hogy egyik osztálytársad nevét sipákolja, egy idő után meg szeretnéd forgatni benne a kést. Mármint a tanárban. Na meg az a juliette-es vágás. Kívánom, hogy aki kitalálta, dögöljön meg. Még egyszer. 🙂 Aztán, ha a tanárt nem lenne elég utálni, van egy srác, akit egyszerűen vagy utálsz vagy… vagy kibaszottul utálod. Nincs más lehetőség. Én a második mellé raktam le a voksom október táján.

Aztán van egy kusza, ambivalens érzelmem is, ami szörnyű. Mert amikor tudja az ember, hogy ebből semmi nem lehet, mégis az agya elhiheti vele, hogy “de, simán”. És ez szörnyű. Megöl lassan. Hol imádom az embert, hol utálom. De pont emiatt elmenni bulizni sem merek vele, mert ha történne (feltételes mód erősen!) valami, akkor oda lenne a barátságunk, így meg már jártam. Az jó tanuló pénz volt. Vagy mégsem? De ha mindig, minden pasinál egyből “friendzone”-ba kerülök, az életbe nem lesz pasim. Zárdába vonulok és apácai életet fogok élni. Igen, ez a legjobb ötletem jelenleg.

Úgy gondolom, jó lenne elvonulni tusolni, majd tanulni és ezután alukálni. Holnap korán megyek Szegedre, meglesz a vizsgaigazolás, majd pénteken a rémes kép, majd januártól hivatalosan is vezethetek.
Csókollak benneteket, hallgassátok meg lefekvés előtt, csak azért, hogy utána tuti úgy feküdjetek le, hogy “kib*szottul partizni akarok*!  😉 Na meg, küldöm magamnak is a dalszövege miatt…